Történelmünk 
| Történelmünk |
|
|
|
|
Öttevény a történeti-földrajzi Tóköz területén, a Mosoni-Duna jobb partján és a Rábca folyó kiöntése között helyezkedik el, Győrtől 14 km-re nyugatra. Nevét a történeti irodalom és a hagyomány szerint valószínűleg a Mosoni-Duna és a Rábca folyó szigetei és a kiöntések által idehozott hordaléktól, öntevénytől nyerte. Sokáig Öreg-Öttevénynek is hívták.
A római uralom idején őrállomás volt, melynek nyomai évszázadokon keresztül fellelhetők voltak. Ebben az időben Quadrata néven szerepelt. Legrégebbi okleveles említése 1321-ből származik, amikor „Villa Wetewjn” néven szerepel. Ekkor népes helyként említik. 1379-ben már a Tóköz és a Szigetköz legnagyobb birtokos családjának, a Héderváryaknak a birtoka. 1421-ben Zsigmond király egyik oklevele „Eyteven” néven említi, mint a Héderváryak birtokát. 1481-ben a falu a Szentgyörgyi grófoké. 1619-ben Zavay Tamás járási szolgabíró jelenti, hogy a tűzvész elpusztította a községet, s emiatt le kellett szállítani a lakosság adóját. 1623-ban egy birtok-foglalás kapcsán a bakonybéli apátság is birtokosaként szerepel.
Ebben az időben a török mellett sokat szenvedett az abdai várdában székelő német őrségtől is. 1658-ban a Héderváryak itt vámot is szedtek. 1683-ban a Bécs ostromára induló török sereg a helység lakosait menekülésre kényszerítette, illetve lemészárolta. A török kiűzése után Széchenyi György érsek Öttevényt a rárói uradalommal együtt családja számára megszerezte, s a falut újratelepítette. 1688-ban az abdai császári őrség dúlta fel oly mértékben, hogy a lakosság kénytelen volt megszökni, s a falu éveken keresztül üresen maradt. 1699-ben vámos helyként tűnik fel, és ekkor szabályozták vámdíjait. 1701-ben németeket telepítettek a községbe, mely jó száz évig német és magyar nemzetiségű volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a császári csapatok sanyargatták. Mint a fő hadiút mentén levő község, az 1848/49-es szabadságharc ideje alatt is sokat szenvedett. A XVIII. század elején az országos fontosságú postaút mentén fekvő községben már postamester tevékenykedett. A XIX. század elején a gr. Viczay és a gr. Sándor családok voltak földesurai.
Az utóbbi család helyére került 1852-ben báró Sina, akinek birtokát 1886-ban gr. Wenckheim Frigyes szerezte meg. A Viczay-Héderváry család megmaradt birtokrésze 1862-től özv. Földváry Miklósné tulajdona lett, aki itt szép, emeletes kastélyt emelt birtokán A község évszázadokon keresztül vízen és szárazföldön egyaránt vámmal rendelkezett. Az árvíz többször pusztította a falut. Ezek közül az egyik nagyon súlyos volt, az 1899-es árvíz. A faluhoz tartoztak Miklós- és Sándorháza-majorok. Ez utóbbit 1772-ben a Viczay-örökösök birtokmegosztása alkalmával hasították ki a határból.
A második világháború után az ébredezés és újjáéledés korszaka következett.. 1948 tavaszán településünkön 400 hold földet osztottak szét a parasztság és cselédség között. 1949 októberében megalakult a Kossuth Termelőszövetkezet.. 1950 őszén megalakult a Petőfi Tsz., majd év végére mindketten egyesültek Kossuth néven. Falunkat 1939-ben kezdték villamosítani és 1949 - re a falu harmada volt ellátva villamos energiával. . Az ötvenes évek végére már minden lakóház villamosított. 1967-ben megépült az új iskola. 1985-ben Faluházunk épülete, melyben helyet kapott , házasságkötő- terem, rendőrőrs, gyógyszertár orvosi rendelők és szolgálati lakások. 1986-ban kiépült a vezetékes ivóvíz lakossági hozzájárulással. 1991-ben a rendszerváltozás után megépült az új temetőnk , mivel a régi már teljesen telítődött.
1992-ben felavatták a II. világháborús hősi emlékművet. 1993-ban új tornacsarnok épült az iskola udvarán. , még ebben az évben megnyitotta kapuját ( sajnos nem a falu tulajdonaként ) a megújult Földváry -Kastély , mely étteremként és szállodaként üzemel. 1994-ben elkezdődött falunk csatornahálózatának építése 9 szomszédos és környékbeli települések társulásával, lakossági , és állami támogatással. Közös szennyvíztisztító telep épül kunsziget határban a Mosoni - Duna közelében. Új utcák nyíltak , mely lehetővé tette a fiatal korosztály letelepedését. ( Leneskerti, Akác, Jókai ).
1998 -ban elkezdődött falunk gáz-vezetékhálózatának építése, mely 1999 végére befejeződött.. 1999-től az információs tájékoztatás teljessé vált településünkön. , így falunk minden lakójához eljutnak az információk.( ÖKTV, Képújság, Öttevényi Hírek) . Falunk összes intézményeiben (iskola, óvoda, faluház, orvosi rendelők,) megoldódott a szénről - gázra való átállás. Az 1967-ben épült lapos tetővel ellátott iskolánk 2001 évben megújult , és egy 5 tanteremmel bővített szép tetőteret kapott. Intézményeinkben korszerűsítettük a villamos világítást , energiatakarékos műanyag nyílászárókat kaptak épületeink. Az összes középületünk külső arculata megújult. Önkormányzati és falunk lakosságának összefogásával két szép játszóteret sikerült megvalósítanunk. Bognár Pál volt öttevényi lakónk ajándékaként a 2000-év fordulójára egy szép kopjafát kaphattunk , melyet a Jókai utca szabadidőparkjába helyeztünk el.
Sportpályánk hosszú távú bérleményként csodálatosan megszépült. Köszönőtáblákkal, információs- táblával padokkal, szeméttárolókkal is szépítgetjük falunkat. Faluházunkban működő ÖKTV stúdió korszerűen felszerelt. Itt található a mindenki számára ingyen elérhető világháló az eMagyarország Pont. Az elmúlt 4 évben 10 utcánk újult meg aszfaltszőnyeggel. 2003-ban 11 új építési telket, míg 2004 évben 21 építési telket tudunk biztosítani falunk és más idetelepülni szándékozó embereknek.
Természetesen a jövőnkről is szeretnénk pár szót említeni. Településünk útjainak, járdáinak további felújítását ,építését , új építési telkek kialakítását kell elsőként szem előtt tartani. Nincs egy közösségi épületünk ahol a jelenleg is jól működő civil szervezetek igaz otthonra lelnének. Könyvtárunk nagyon mostoha körülmények között működik , és ezért ennek is kellene szebb helyet biztosítani. Az idős elesett emberek részére szociális ellátottságot biztosító épületre is nagy szükségünk lenne. Kerékpárutat szeretnénk kiépíteni immár 6 éve Öttevény és Kunsziget között. Bízunk abban , hogy a mindennapi intézményi működtetések biztosítása mellé a fenti álmok is teljesülhetnek és még otthonosabb , szebb és kultúráltabb településen élhet minden öttevényi lakó.
/Összeállította : Király Péter polgármester /
|
||||||||||||||||||||||||||||
