TAK – település arculati kézikönyv

ÉPÍTKEZŐK FIGYELMÉBE – a településképi konzultáció szerepe az építési eljárásban
Az elmúlt években több olyan jogszabályváltozás történt, amely az építtetők adminisztrációs terheinek könnyítését
célozta. Ezek közül a legismertebb az a változtatás, amely meghatározott esetkörben lehetővé teszi az építési
engedély nélküli építkezést.
Az 1997. évi LXXVIII. tv rendelkezései alapján 300m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület
építése, illetve meglévő épület legfeljebb 300m2 összes hasznos alapterületűvé történő bővítése építési engedélyezési
eljárás nélkül, egyszerű bejelentéssel történhet. Ezt meghaladó méretű új építés, illetve bővítésre ugyanezen eljárás
alkalmazásával kizárólag természetes személy építtető jogosult, amennyiben az építési tevékenység célja saját lakás
építése és az így megépült épület legfeljebb egy lakást tartalmaz. Saját lakásnak akkor jelölheti meg az ingatlant az
építtető, amennyiben azt életvitelszerűen, lakhatási célból használja.
Fontos tudni, az építési engedély nélküli eljárással végzett tevékenységre ugyanúgy vonatkoznak az építési
jogszabályok, csupán ezen esetben, ezen jogszabályoknak való megfelelést a hatóság az építés megkezdése előtt nem
vizsgálja, azonban a megkezdést követően bármikor vizsgálhatja! Az építéshatósági feladatokat a Kormányhivatalok
– nem az önkormányzati hivatalok – látják el.
A 2016-ban bevezetett változással egyidőben a Kormány, minden települési önkormányzat számára kötelezővé tette
az úgynevezett településképi rendelet megalkotását (ezzel egyidejűleg önkormányzati főépítész alkalmazását), aminek
célja, hogy az építtetők számára meghatározza az építési tevékenység során a településarculat megőrzése, illetve a
jövőre nézve elképzelt arculat kialakítása érdekében követendő szabályokat.
Napjainkra tehát az építési tevékenységet a központi jogszabályok mellett két helyi jogszabály – a helyi rendezési
terv (közismerten HÉSZ) és a településképi rendelet szabályozza. A központi szabályok és a HÉSZ betartását az
állami építéshatóság, míg a településképi rendelet rendelkezéseinek érvényesülését a polgármester biztosítja.
A településkép védelméről szóló 33/2017.(XI. 29.) számú helyi rendelet Öttevény egészére általános, a település
egyes részeire további speciális településképi követelményeket ír elő, amiknek az építtető az épület építésénél
(ideértve a homlokzatszínezést, épületbővítést, átépítést, kerítésépítést is) meg kell feleljen.
Néhány, a rendeletben nevesített szabályozási elemek közül: párkánymagasság, tetőfelépítmény - jellege -arányai -
borítása, homlokzati előtető, utcafronti garázskapu, utcafronti kerítés, épületszínezés, gépészeti berendezések
elhelyezés stb.) Az, hogy egy építési forma megfelelő-e sok esetben nem konkrét paramétereknek való megfeleléssel,
hanem az illeszkedés kérdésének vizsgálatával, a környező épületekkel való összehasonlítással dől el. A kérdés
szakmai kérdés, amely megválaszolása a helyi főépítész bevonásával kell történjen.
A rendelet minden új lakóépület építése, továbbá utcafrontról látható épületbővítés esetén településképi
konzultációs eljárást ír elő. Az eljárás az önkormányzati főépítésznél kezdeményezhető e-mailben
(foepitesz@otteveny.hu) vagy postai úton: (postacím: 9153 Öttevény Fő utca 100.) az Önkormányzat honlapjáról
http://www.otteveny.hu/hirek-programok/telepulesfejlesztes/ letölthető kérelem, és hozzá csatolni javasolt
mellékletek (pl: látványterv, tervrajzok) megküldésével. (Ugyanezen oldalon megismerhető a rendelet teljes szövege,
és a hozzá kapcsolódó tájékoztató kiadvány a Település-arculati Kézikönyv.) Személyes egyeztetés lehetősége is
biztosított. A főépítész 15 napon belül adja ki a véleményét, illetve tesz javaslatot a szükséges módosításokra. Javasolt
ezen eljárást a tervkészítés korai időszakában lefolytatni, hogy az esetleges főépítészi javaslatok végrehajtása nem
jelentsen az építtető számára többlet költségeket.
Amennyiben az építés a szakmai konzultáció nélkül, és/vagy a rendeletben foglalt előírások megsértésével történik,
településképi kötelezési eljárás indítható, amelyben az építtetőt 1.000.000-Ft településképi bírsággal lehet súlytani.
E helyi bírság mellett, amennyiben az építési tevékenység más jogszabályokkal is ellentétes, az építéshatóság tovább
jelentős pénzbüntetést, adott esetben bontási kötelezettséget is előírhat.
Fentiek elkerülése érdekében minden esetben, és még a tervezési szakasz elején kezdeményezzék a szakmai
konzultációs eljárást a főépítésznél. Ezzel párhuzamosan – amennyiben az ingatlan házszámmal még nem
rendelkezik, annak ügyintézése a Polgármesteri Hivatalban megkezdhető.

dr. Földesi Tamás
jegyző